Dalom /vida balog jeva/
Ó, ha
szárnyam lenne, magasba repülnék,
mint sas madár, a
szél hátára ülnék,
Hagynám,
had lebegjek… szárnyamat kitárnám,
messzeségbe
ott fenn, áldásom dalolnám.
Hangom
messze szállna, kerek-e világba,
békesség szálljon végre e világra.
Szárnyam
lebegtetném, s csodás permet hullna,
megpendülne
emberekben a szerette húrja.
Nem
lenne háború, nem lenne irigység,
nem
lenne, sírás és nem lenne , éhínség…
Gyermekek
sírása kacagássá válna,
anyák könnyei mind felszáradhatnának
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése